Szentlélek tüze ég… (Máté István írása)
Még 2022-ben keltette fel az érdeklődésemet egy régtől fogva ismerős ének, a „Szívem csendben az Úrra figyel… kezdetű. De valóban ilyen rövid lenne? Mit tudhatnék meg róla? Elhatároztam, hogy utánanézek.
Ezért szólítottam meg gyülekezetünkből egy-két hozzáértő testvért. Egyikük, Pető István két tényt közölt velem: „Kottáját az erdélyi testvérek énekeskönyvében találtam meg, fotón csatoltam. E szerint Cseri Kálmán a fordítója német nyelvből. Háromszólamú kánon, én nem ismerem más versszakát.”
Az erdélyi testvérek énekeskönyvében benne van? Erről nem tudtam, az utóbbi ténnyel (a fordító nevével és a szöveg eredeti nyelvével) akkorra már magam is megismerkedtem az interneten.
Kádár Zolit is megkerestem, aki ezeket írta: „A gyülekezeti vetítős laptopról kimásoltam a »Szívem csendben az Úrra figyel…« kezdetű éneket, ez szokott kivetítve lenni, ezt most csatoltan küldöm […] Valamikor kánonban is énekeltük. Legutóbb 2022.10.16.-án délelőtt énekelte a gyülekezet Kovács Barni vezetésével…”
Hadd folytassam mondataimat. 2022 óta természetesen többször sorra került gyülekezeti istentiszteleten, 2023-ban és 2024-ben is Kovács Barnival, úgy amint szokott, vagyis egy alkalmon egymás után háromszor énekelve.
Isten indított arra, hogy egy hosszabb szöveget fogalmazzak. Méghozzá olyat, amely versként és énekként is megállja a helyét. Az ihletés után a szöveggel együtt szükségessé vált egy új cím. Végeztem a munkát, amely során szempontom volt az, hogy a tartalom egyértelműen keresztyén legyen, s legyen benne az, hogy a test tagjai mind Krisztusnak, a test fejének szolgálnak. A már ismert szöveg szótagszámaihoz ragaszkodtam, a rímes megoldáshoz is, és törekedtem a prozódia teljes érvényesülésére mind irodalmi, mind zenei szempontból.
Készségesen figyeltem Pető István testvér tanácsaira, aki már tavaly októberben megerősített abban, hogy a megadott ritmushoz – mint írta – „passzol” a szöveg. Most pedig a 2024. március 11-én keltezett leveléből idézek: „Szóval megismétlem, azok az éneklés szempontjából nem szerencsés súlyviszonyok, amik az első változatokban jelen voltak, itt nincsenek, énekelhetőbb ez a vers. […] Mint írtam, irodalmi érték szempontjából már az első változatok is – úgy vélem – megállták a helyüket. Énekelhetőség szempontjából – a vers ritmusa véleményem szerint, ami mérvadó, ennek (mint írtam is) – ez a végleges változat is megfelel.”
Pető testvér tökéletesen rávilágított arra, hogy ilyen vállalásom esetén milyen lényeges dolgokra figyeljek. Tanultam belőle. Szakértő szavait köszönöm.
A Debreceni Baptista Gyülekezet énekkarának és az egész gyülekezetnek szeretettel ajánlom a Szentlélek tüze ég… című vers, illetve ének szövegét.
Máté István
Debrecen, 2024. március 18.
Szentlélek tüze ég…
Énekelhető a „Szívem csendben az Úrra figyel…” kezdetű kánon dallamára
Szentlélek tüze ég, örül ennek a szív.
Szentlélek tüze ég, örül ennek a szív.
Szentlélek tüze szívemig ér.
Bennem már csak ez ég, Uram, áldalak én.
Bennem már csak ez ég, Uram, áldalak én.
Bennem már csak ez ég, hiszem én.
Hálám vedd, a Tied legyen ez, csakis ez.
Hálám vedd, a Tied legyen ez, csakis ez.
Hálám vedd, a Tied legyen ez.
Minden percemet átadom, Istenem, én.
Minden percemet átadom, Istenem, én.
Minden percemet átadom én.
Lábam más utat elkerül, így megy Eléd.
Lábam más utat elkerül, így megy Eléd.
Lábam más utat elkerül így.
Kézben kéz, ima száll, odafent el is ér.
Kézben kéz, ima száll, odafent el is ér.
Kézben kéz, ima száll, el is ér.
Nyelvem hirdeti már a Te szent Nevedet.
Nyelvem hirdeti már a Te szent Nevedet.
Nyelvem hirdeti szent Nevedet.
Fent és lent is a csend ölel, áldalak én.
Fent és lent is a csend ölel, áldalak én.
Fent és lent is a csend jön elém.
Hallgat hittel a szív, a fül is teszi ezt.
Hallgat hittel a szív, a fül is teszi ezt.
Hallgat hittel a szív. Örül így.
Szentlélek tüze ég, örül ennek a szív.
Szentlélek tüze ég, örül ennek a szív.
Szentlélek tüze szívemig ér.
