Korok között, nemzetek között változik, közösségek között másképp állunk hozzá – a kérdés viszont ugyanaz: Imádjuk a testünket vagy épp tagadjuk? A Szentírás mindkét végletet elutasítja. A test sem nem bálvány, sem nem kuka – hanem Isten ajándéka, amit az Ő dicsőségére kell használnunk.

A Debreceni Baptista Gyülekezet Éves igéje 2026-ban: Azután így szólt mindnyájukhoz: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszti, vagy romlásba viszi?

Lukács 9:23-25

Látjuk tehát, mind az öt ok elkerülhető, és ha tudatosan éljük hívő életünket, amikor pusztában találjuk magunkat, van néhány szokás, melyeket elkerülve hamarabb átevickélhetünk a nehéz időszakokon.  Egy év elején gyakran fogalmazunk meg elhatározásokat, és ha idén csak egy dologban akarunk változni, legyen ez: ne zúgolódjunk, mert panaszkodni veszélyes!

Vágyunk-e arra, Isten ne csak a felszínt kapargassa életünkben, ne csak a pillanatnyi helyzetünket segítsen megoldani, hanem valódi, mély változást valósítson meg?

A reformáció Luther Márton 1517. október 31-én nyilvánosságra hozott és a bűnbocsánatról szóló 95 tételével kezdődött. Mindjárt azt is meg kell állapítani, hogy Luther és kortársai nem nevezték reformációnak az általuk indított mozgalmat. Azt mondták, hogy Luther Márton „az evangéliumot hozta napfényre”, követői „az evangéliumot hirdették”, illetve életük „evangéliumi élet” volt.

A reformáció Luther Márton 1517. október 31-én nyilvánosságra hozott és a bűnbocsánatról szóló 95 tételével kezdődött. Mindjárt azt is meg kell állapítani, hogy Luther és kortársai nem nevezték reformációnak az általuk indított mozgalmat. Azt mondták, hogy Luther Márton „az evangéliumot hozta napfényre”, követői „az evangéliumot hirdették”, illetve életük „evangéliumi élet” volt.