Baba–mama kör vezetői
„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.”
Jakab 1:17
Az elmúlt időszakban Isten egy érdekes gondolatmenetet, egy keresztény élet gyümölcsöző útjának mélységét értette meg velem. Vajon mi jut eszünkbe arról, ha egy gyülekezetben gyermekek vannak? Talán a hangos sírás, az önfeledten kacagó gyermekek, a megtanult aranymondások? Talán a pont hangos ima alatt elgurult kisautó hangja, vagy épp az idős testvérnők szoknyái között elsuhanó, szaladgáló testvérpárok? Vagy a vasárnap délelőttönként kevesebbet látott édesanyák, akik otthon ápolják beteg gyermekeiket?
Ha magam elé képzelek egy óvodás korú gyermeket, sokszor a kíváncsiságtól csillogó szempárok és az „Anya, miért?” kérdés jut eszembe. Érdekes szemszögből futott végig bennem az a gondolat, hogy ha egy gyermek születik egy gyülekezetbe, az miért történhetett meg. A születés mögött egy áldott, Isten által megalkotott és vezetett házasság van. Isten szemében egy kedves férfi és nő, akiket kiválasztott arra, hogy közösen ajándékot kaphassanak.
Az egészséges házasságok mögött Istentől megáldott párválasztások és imádkozó, terelgető, szerető szülők állnak. A párválasztást megelőzheti az ifjúsági közösség, ahol talán épp Isten melletti döntések születnek meg. Az ifjúsági mély tanítások mögött pedig ott állnak a vasárnapi iskolában tanult történetek.
Az Istentől érkezett gyermek ajándék. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a gyülekezeti életben évtizedek alatt folytatódó mennyei munka egyik végső gyümölcse. Ahol az alapok Istentől valók, és a folyamat – egy életút az Isten útján haladva – Isteni ajándékot fog végül eredményezni. Szülők nélkül nem lesznek gyermekek, akik egy nap felnőve Isten szerinti házasságban élnek majd, ahol újabb gyermek születhet.
Ez az az „isteni körforgás”, amely olykor éppoly felfoghatatlan, mint maga a megalkotója: az Istenünk. Belegondoltunk már abba, hogy egy gyermek születése mögött milyen sok „mennyei” munka áll? Mennyi ima, áldozat, könyörgés, önfeláldozás, sóhaj, evangéliumhirdetés, öröm, könny, lemondás, fájdalom, ölelés, bátorítás, bűnbánat, megbocsátás, idő és szeretet van? Mind-mind az Istentől, az Istenért, az Isten által, az Istennel – de legfőképpen Isten kegyelméből.
Ezzel a kegyelemmel és szeretettel gondolok, gondolunk gyülekezetünk édesanyáira. Akik sokszor otthonaik falai között szolgálnak, hoznak áldozatot, közbenjárnak, olykor erőtlenségükben elfogynak, de annál nagyobb erővel szeretnek. Az Isten természetfeletti szeretetét adják tovább, és tanítják a jövő gyülekezet-generációját.
Gyülekezetünkben közel két éve újraindult a kismamák és kisgyermekes édesanyák számára szervezett Baba–mama kör. Kéthetente, igei üzenet mellett, a gyermekekkel együtt, sok kacagás, olykor sírás, vagy épp játék zaj közepette érkezik meg ez a kis csapat Isten jelenlétébe.
Október 8-án szerveztünk egy nyitott alkalmat, mely alkalomból újra felkerestünk minden édesanyát. Témánk a Találkozások napja volt: találkozni Istennel, egymással, és önmagunkkal. Találkozni a gondolatainkkal, ami sokszor gyermekek mellett talán lehetetlennek tűnik. Egyik testvérnő a samáriai asszony történetét hozta elénk, mint életet megváltoztató találkozás példáját. Ennek mentén gondolkodtunk azon, volt-e életünkben olyan találkozás, amely gyökeresen megváltoztatta az életünket. Volt-e olyan találkozásunk, amely hosszú távú kapcsolatot eredményezett? Milyen hatással voltak ránk ezek a találkozások?
E gondolatmenet mentén, hálaadó témát is karöltve, kiscsoportokban osztottuk meg bizonyságainkat és élményeinket.
Közösségünk célja, hogy kapcsolódások jöhessenek létre olyan édesanyák között, akik menedéket, feltöltődést, imakarokat, ölelést, bátorítást, támogató társakat és testvéreket keresnek az Istenben. Szívünk vágya, hogy a gyülekezetünkbe járó nők az anyaság hullámai között kapaszkodót találhassanak Isten jelenlétében.
Szeretettel várunk minden kisgyermekes anyukát szerdánként 9:45-től!
Baba–mama kör vezetői
