Az elfeledett harmadik

Mielőtt Jézus felment a mennybe, megígérte: „én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké” (János ev. 14:16). Jézus kevés támpontot adott a Szentlélekről, éppen ezért még mindig tanulunk vele járni. Az egyháztörténelem során – és különösen az utóbbi 100 évben – a Szentlélekhez való hozzáállás rendkívül izgalmas, szélsőségektől sajnos nem mentes, és szétfeszítené eme írásnak kereteit, ha mindenről szót akarnék ejteni. De van néhány gondolat, amit érdemes forgatnunk a szívünkben.

Az Apostoli hitvallás mai szövege a 6-8. században rögzült Nyugat-Európában. Témánk szempontjából érdekessége, hogy míg az Atyáról (mennynek és földnek teremtője) és Jézusról (születéséről, haláláról, feltámadásáról, visszatéréséről) terjengősen beszél, addig a Szentháromság harmadik tagjáról ennyi szól: „Hiszek Szentlélekben.” Míg az Ószövetség az Atyáról, az evangéliumok Jézusról, az apostoli levelek pedig a Szentlélekről árulnak el nagyon sokat, gondolhatnánk, a Szentháromság minden tagját megfelelő helyen kezeljük, mégis az az érzésem, a Szentlélekről gyakran megfeledkezünk.

Félreértés ne essen, tisztában vagyok azzal, a Szentlélek túlhangsúlyozása során gyülekezetek szakadtak szét, kapcsolatok romlottak meg, de erre nem jó válasz, hogy akkor nem is kell róla tudomást venni, mert igenis rendkívül fontos szerepe van az életünkben, és néhány példát szeretnék említeni, miért nem tudunk (és nem érdemes) Szentlélek nélkül élni.

A Szentlélek vezet

Sokszor gondolkodtam arról, a nem hívő emberek mi alapján hoznak döntéseket, honnan tudják, egy bizonyos helyzetben merre kell menniük. Számomra, aki gyermekkorom óta azt tanulom, hogyan hallhatom meg Isten hangját, elképzelhetetlen a Szentlélek nélkül meghozni az életem döntéseit, legyen az bármekkora jelentőségű. Pál apostol így ír erről: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.” (Róma 8:14) Ha a Szentlélek vezet téged, biztos lehetsz benne, hogy Isten gyermeke vagy. Honnan tudhatod, hogy Ő vezet? Erős jelzés, ha a Lélek gyümölcse jelen van az életedben. Mindannyiunknak lehetnek hiányosságai, de a Szentlélek arra is vezet, hogy meglássuk ezeket, és feltűnjön, ha már nem gyümölcstermő az életünk. Így van lehetőségünk korrigálni, és újra a jó úton járni.  

A Szentlélek egységet teremt

Mivel a Szentháromságban is egység van, a Szentlélek sem szokott kiéneklni a kórusból. Amikor a Szentlélek jelez valamiről, biztosak lehetünk abban, az nem fog ellentmondani a Bibliának. Ez az alapelv segít megvizsgálni, valóban a Szentlélek mondott-e számunkra valamit. Ugyanígy abban is biztosak lehetünk, a Szentlélek nem fog két embernek gyökeresen ellentmondó dolgot kijelenteni. Számomra mindig nagyon izgalmas volt, mikor az ifivezetőségben egy-egy konferenciát készítettünk elő, és azért imádkoztunk előtte, milyen témára építsük a hétvégét. Mindig azt tapasztaltuk, mindnyájan kaptunk valamit, amit a közös beszélgetés során a Szentlélek szépen egybeszerkesztett. Nagyon jó volt megélni az egységet, amit Isten adott közénk, ezáltal a konferenciák lelki alapja a legjobb kezekben volt.

A Szentlélek bölcsességet ad 

„A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.” (Példabeszédek 9:10) Isten igéjét nem tudja igazán megérteni, aki nem az Úré. Még abban is van különbség, mennyire vagyunk érett hívők, sok bibliai kijelentés lehet ködös egy darabig. Amikor azonban a Szentlélek beköltözik az életünkbe, sok kérdésünkre választ találunk, homályos dolgokban megvilágosodunk. Jézus ezt ígérte: „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.” (János ev. 14:26) Ha tehát forgatjuk az Igét, időt töltünk Istennel, bátran bízhatunk abban, hogy a Szentlélek segítségével a megfelelő időben fel tudjuk idézni Jézus tanítását. Máté evangéliumában Jézus szól arról is, amikor az egyház üldözés alatt lesz: „Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogyan szóljatok, vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok. Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok.” (Máté ev. 10:19-20) Ha a Szentlélek vezetése alatt élünk, még védőbeszédet sem kell fogalmaznunk, mert Isten Lelke már elkészítette nekünk.

A Szentlélek elvezet a teljes igazságra

Nemrégiben beszélgettem valakivel, és az volt a közös dilemmánk, miként lehet egy hívő testvérünket figyelmeztetni, amit ugyanis posztolt a közösségi médiában, az nem jó felé vezet. Nem konkrét bűnről volt szó, ráadásul nem állunk közel az illetőhöz, így felmerül, milyen jogon szóljunk bele a kommunikációjába. Vannak helyzetek, amikor Isten minket akar használni, legyünk valaki mellett egyfajta fék, de van, mikor oda kell bízni Isten Lelkére, ahogy Jézus mondta: „amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra” (János ev. 16:13). Ha a másik emberben a Szentlélek munkálkodik, és legyen ez a feltételezés az alap egy hívő testvérünknél, akkor bízhatok abban is, ha kérem Isten segítségét, egyszerűen kijelentheti a másiknak, ha nem jó úton jár, egyben engem is vezet, szólnom kell-e vagy sem. A Szentlélek olykor tud nagyon húsba vágó is lenni, hiszen szintén Jézus mondta: „És amikor eljön [a Pártfogó], leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem” (János ev. 16:8-9). Az Atya vonzza magához az embereket, de a Szentlélek mutatja meg az ember bűnös voltát, ezért nem tudunk senkit „megtéríteni”, és bár mi elmondhatjuk az evangéliumot, a láthatatlan munkát a Szentlélek végzi.

A Szentlélek természetfelettit munkál a földön

A lelki ajándékokat szolgálatra, Isten királyságának építésére kaptuk, melyet látszólag a földön építünk, de valójában a menny dicsőségét szolgálja. A Szentlélek nélkül nem „produkálhatjuk” a lelki ajándékokat, ha viszont zűrzavar keletkezik, az sem a Szentlélek munkája. De amikor a helyes mederben, a gyülekezet épülését szolgálja, nem elképzelhetetlen, ha ez természetfeletti, megmagyarázhatatlan. Ne akarjuk a Szentlelket korlátok közé szorítani, főképp kioltani (vö. 1 Thesszalonika 5:19)! Ugyanakkor mindent meg kell vizsgálnunk, és bízzunk abban, hogy a Lélek pecsétet tesz a munkájára, ezt azzal is ellenőrizhetjük, ha a Lélek gyümölcsét tapasztaljuk, hiszen „minden jó fa jó gyümölcsöt terem, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöt terem.” (Máté ev. 7:17)

Gondoljunk a Szentlélekre Pártfogóként, akit az Atya küldött, és Jézus helyett van köztünk, és velünk van mindörökké! Bár a Szentlélek olykor az elfeledett harmadik, tevékenysége nélkülözhetetlen a hívő ember számára, nélküle élni pedig nem lehet, és nem is érdemes!